Psalm 41

1 (Zenemûvésznek, Dávid zsoltára.) Áldott, a ki szegényeket tart: az Úr megszabadítja õt bajok idején.

2 Az Úr megõrzi õt és életben tartja õt; és megáldott lesz a földön; és nem engedi õt ellenségeinek akarata szerint.

3 Az Úr megerõsíti õt a gyengülés ágyán: egész ágyát betegségében fogod megtenni.

4 Azt mondtam: Uram, irgalmazz nekem; gyógyítsd meg a lelkem; mert vétkeztem ellened.

5 Ellenségeim gonoszul beszélnek tőlem: Mikor fog meghalni, és a neve elveszik?

6 És ha engem talál, hiúságot beszél: szíve összegyûjt önmagának hamisságot; amikor külföldre megy, azt elmondja.

7 Mindazok, akik gyűlölnek, suttognak ellenem; ellenem ők bántalmaznak.

8 Mondják, hogy egy gonosz betegség gyorsan megszabadul neki; és most, hogy lefekszik, többé nem kel fel.

9 Igen, az én ismerős barátom, akibe bíztam, és aki kenyeret evett, felemelte sarkát.

10 De te, Uram, irgalmazz nekem, és emelj fel engem, hogy megtérítsem őket.

11 Ezzel tudom, hogy kedvelsz engem, mert ellenségem nem diadalmaskodik fölém.

12 És engem illetve, tisztességemben engedsz fel engem, és örökké arczod elé állítasz.

13 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkévaló és örökkévaló. Ámen és Ámen.